2013. május 25., szombat

A tőzsde iránt érdeklődőknek szól Üzleti könyvtárunk első kötete!


Juhász András több mint 18 éve tevékenykedik a tőzsde világában. Ez idő alatt számtalan elemzést készített internetes oldalaknak, és volt idő mikor piaci elemzéseit több ezren is olvasták.
A vonzalma a pénzpiacokhoz természetesen nem volt elég ahhoz, hogy sikeres is legyen. A sikert számára az hozta, hogy azokat a hibákat melyeket az évek alatt vétett felismerte, és kiküszöbölte. Felépített egy olyan rendszert, melynek a követésével a jövőben is képessé vált elkerülni a buktatókat, és egyenes úton tudott tovább haladni határozott céljai felé. Könyvében pontos és világos útmutatást ad mindenkinek, akiket érdekelnek a pénzpiacok, legyen az kezdő vagy akár haladó kereskedő. Javaslatait és tiltásait követve garantált sikert ígér, de arra is figyelmeztet, "a tiltások be nem tartása a piaci megsemmisüléséhez vezet! Nem vezethet, vezet! Higgyen nekem, tudom, miről beszélek! A tiltások jelentsenek szentírást az ön számára."
A szakmai elemzéseket időnként személyes történetekkel tarkított Tőzsdére hangolva, kötelező olvasmány is lehetne mindenkinek, aki tevékeny résztvevője, vagy az szeretne lenni, a tőzsde világának.

Többet is megtudhat a Könyvzabálón!

2012. november 22., csütörtök

Debütált Filmes Könyvtárunk első kötete

A Révai Digitális Kiadó újabb értékteremtő lépésre szánta el magát! A Révai Dialóg sorozatunkon belül elindítottuk Filmes Könyvtárunkat, mely sorozatban a hazai filmes szakmának kívánunk hiánypótló szakmai műveket kínálni.
Első ilyen jellegű megjelenésünk a világhírűvé vált operatőr Andrew Laszlo "Every frame a Rembrandt" című könyvének magyar nyelvű megjelenése, a Minden (kép-)kocka egy Rembrandt. A kiadó ajándék példányokkal támogatta a IX. Aranyszem Operatőr Fesztivált, mely példányokat Máthé Tibor Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr és egyetemi tanár adott át a díjazott operatőröknek.



A képen az idei Aranyszem Operatőr Fesztivál Diákfilm kategóriájának nyertes operatőre Tausz Gábor, tőle jobbra a Révai Digitális Kiadó képviselői láthatóak.



A Minden (kép-)kocka egy Rembrandt-ról még többet megtudhat a Könyvzabáló honlapján!

Következő tervezett megjelenése Filmes Könyvtárunknak az Amerikában bestsellerré vált Dennis Schaefer és Larry Salvato "A fény mesterei" című riportkönyve 2013 elején várható.

2012. június 20., szerda

Embert enni a sajtóban

"Idén jelent meg a Révai Digitális Kiadó gondozásában Czéh Zoltán regénye „Embert enni” címmel, fülszövegében „veszélyes és kihagyhatatlan” találkozásra invitálva az olvasót."
A cikk további részét Metropol honlapján olvashatja el.


"Czéh Zoltán Embert enni című regénye az írás embert próbáló feladatáról szól. Minden hívó szóvá válik a kötet oldalain: szeretet és gyűlölet, csömör és vágyakozás, férfi és nő, íráskényszer és alkotói válság. Veszélyes élmény belemerülni Czéh Zoltán szövegtengerébe." 
Olvassa le a teljes cikket a Mix online Kultmix rovatában!

Még többet szeretne tudni a könyvről? Olvasson bele a Műút irodalmi, művészeti és kritikai folyóiratban.

Jó szórakozást!

2012. június 8., péntek

Embert enni

A Könyvzabálót működtető Révai Digitális Kiadó kultúrmissziójának szülöttje a Révai Dialóg sorozat, mely sorozat első megjelenő műve Czéh Zoltán Embert enni című regénye.
Mit is takar ez a kultúrmisszió? A Könyvzabáló éléskamrájába leginkább olyan művek kerülnek a polcra, mely művek szerzői magánerőből jelennek meg a könyvpiacon. A Révai Digitális Kiadó vezetőségének azonban rég áhított vágya, hogy segítsen olykor, ha megteheti, egy-egy tehetséges, ám eddig elutasított szerzőnek, és támogassa könyvének kiadását.
A Révai Dialóg sorozatban megjelenő első művet, az Embert enni c. regényt egy olvasó értékelte, Király Eszter.


Rómeó úthengere

„Én?” „É-én?” „Vagy… én?” Ezzel kezdem majd a mesélést.
Ééén?
Én adjak számot erről a regényről? Nem lehet. Nincs rálátásom, ugyanis szerepelek benne – mint ahogy ti is mindannyian, Kedves Olvasó Emberek. Ahogy Scarlett Johansson meg Frank Zappa is, meg Tim Roth, Alain Delon, egy Szolzsenyicinre emlékeztető koldus… Akik mindannyian mi vagyunk. Mert az én – az mindig valaki más.
Roland Barthes szerint az olvasó születésének feltétele a szerző halála. Nos, az Embert enni elbeszélője sincs sok könyörülettel a mindenkori szerző (és így önmaga) iránt: az író íróvá válását meg kell előznie nem-írói mivolta pusztulásának. Aki író akar lenni, tudnia kell, mibe kerül ez majd neki.
Az író gyümölcshozó emberevő. Különös, termékeny kannibál. Felfalta, és az utolsó sejtjeiig megemésztette az Embert – különben hogyan másképp lehetne ilyen szívbemarkolóan-torokszorítóan-gyomorforgatóan ismerős és mégis abszurd minden szereplő, fordulat és szó ebben a sokszálú regényben?
Olykor csak egy cigarettamárka (Gauloises), egy Kosztolányi-idézet vagy egy zenekarnév (Duran Duran) köti össze egymással a párhuzamosan létező figurákat, akiket gyakran csak egy pontos időt mutató sütő (mikró, hűtő…), vagy egy az emlékezet utolsó kapaszkodóit biztosító laptop, esetleg a madeleine-süti határoz meg. Az így bekebelezett ember- és utalástömegek (olvasó legyen a talpán…!) mind-mind szöveggé emésztődnek itt, négy nagyobb történetté, tragédiákká és komédiákká, glosszává, karcolattá és költeménnyé, meg persze leggyakrabban novellákká, melyeket sokféleképp el lehet rontani, de csak egy módon lehet tökéletesen megírni. A négy nagyobb szöveg köré pedig öt naplórészlet rajzol keretet, első személyű (és női – mit női, évai! – perspektívájú) elbeszélésmóddal kihordva elbeszélőjét, akinek végső önállóságát az utolsó fejezetben felbukkanó harmadik személyű narráció igazolja.
És ez a magára találás az Embert enni olvasójával is könnyen megtörténhet. Megadathat neki, hogy ÉN legyen belőle, aki persze mindig valaki más, ugyanakkor (szabadjon meg Kosztolányival szólni, hadd legyek elegáns): milliók közt az egyetlenegy. Én.
Az órámon háromnegyed tíz, a képernyő alján 21:41. Messzebbre alig látok már a szemcsés sötétségben, a fák kontúrjai egyre bizonytalanabbak. A lábam körül cigarettacsikkek, tökmaghéj, meg pár gazdáját vesztett műanyagjáték, filctollal megjelölve. RÓMEÓ ÚTHENGERE – legyen ez az utolsó címötletem. Kezdjen vele valamit, aki akar.


(A dőlt betűvel szedett részek idézetek a regényből.)

A szellemi táplálék éléskamrája

Hiszem, hogy nemcsak a testnek, a szellemnek is létfontosságú a táplálkozás.
Hiszem, hogy ha valaki a jó időben a jó könyvet olvassa, akkor nagyot képes előrelépni személyiségének fejlődésében.
Hiszem, hogy minden embernek megvan a maga könyve, és minden könyvnek megvan a maga olvasóközönsége.

Vannak, akik rendelkeznek azzal a képességgel, hogy megtalálják a helyes szavakat és ezekből mondatokat alkotva át tudják adni tapasztalataikat, gondolataikat, fel tudják tenni azt a bizonyos kérdést, melyre a választ kutatva egyre közelebb kerülünk magunkhoz és a világhoz. Ők az írók. Akik megteszik azt, amit mások nem, akik leírják és közzé teszik azt a világot ami bennük van. Akik segítenek nekünk olvasóknak, hogy szellemünket táplálhassuk, elgondolkozzunk egy-egy mondaton, rátaláljunk olykor egy megdöbbentően egyszerű válaszra.

Vannak, akik mesterei a mesélésnek és a szórakoztatásnak. Akiket olvasva úgy érezzük magunkat, mintha elrepültünk volna egy távoli napfényes szigetre, ahol szalmakalappal a fejünkön egy pálmafa törzsének vetve hátunkat a puha meleg homokban ülve lazítanánk, és a hétköznapok, a busz zakatolása, a tolakodó embertestek oly távolinak tűnnek. Pedig a következő megállónál leszállunk, így ideje a könyvet visszarakni a táskánkba.

És vannak, akik imádnak keresni, kutatni, akiket a dolgok története érdekel leginkább, vagy olyan tudással rendelkeznek, melyet érdemes átadni annak, aki szintén ezen tudások birtokosa szeretne lenni. Ők azok, akik rajongásukkal teszik halhatatlanná egy tehetséges ember nevét és munkásságát, akik kíváncsisága tesz érdekessé egy helyet vagy egy házat a belvárosban, akik segítenek fejlődni abban a szakmában, amiben dolgozunk, vagy segítenek olyan emberré válni amilyenné szeretnénk.

Azt hiszem köszönettel tartozunk az íróknak, akik táplálják szellemünket, akik ismeretlenül is a segítségünkre sietnek, ha szükségünk van rájuk.

A Könyvzabáló.hu célja az, hogy a szellemi táplálék éléskamrája legyen. Ahol a könyv és az olvasó a jó időben talál egymásra. Azon fogunk dolgozni a jövőben, hogy az éléskamra tele legyen tápláló eledellel szellemünk számára.

Nyissanak be újra és újra a kamránkba, mert biztosan találnak majd olyan nassolni valót amire már régen éheznek.